Egy szép napos délutánon vagyunk. Végre a csapat kapott egy nap szabadnapot,és persze,hogy mi a szabadban azaz egy parkban töltjük. Mégis csak fiatalok vagyunk és nem akarunk négy fal között lenni huszonnégy órán keresztül. Hülyéskedtünk a fiúkkal,azaz Jungkook,én, Jimin és J-Hope-ot értem ezalatt. Egymást kergettük,dobáltuk. Igen, nekünk így telik el egy napunk,már ha nem éppen dolgozunk. Mert ott aztán huhuu megy a munka. Bár akkor is rongyossá nevetjük magunkat. Imádom ezeket a fiúkat, képletesen értve persze,de tényleg. Helyettesítik mind azt amit csak kb egy évben kétszer láthatok, a családomat.
Elfutottunk egy fagyizó mellett,de azonnal meg is álltunk. Így sorban egymásnak is mentünk.
-Ti is látjátok amit én?-kérdezi Kook
-Igen, a Mennyországot.-mondja Hope
-Aki az utolsó az a kukac.-jelenti ki Jimin majd futni kezd a fagyizó felé
Természetesen én később kapcsoltam,hogy mi is van. A szám tátva maradt,így gyorsan nyeltem egyet és bekapcsolódtam,de én vesztettem.
-Hááhhh Hyung de béna vagy!!!-mutogat rám Kookie
-Jól van na! Senki sem tökéletes!!-vágom be a durcit
-Jajj már ne hisztizz!-jön oda Hoseok
-Nem is hisztizek!-fordulok el tőle
-Aha azt látom.-röhög -Na gyere,kérjünk fagyit!-üt bele a hátamba
Én csak morcosan néztem utána,de a fagyinak nem tudtam ellenállni így már mentem is kérni. Időközben a három idősebb tag is megérkezett.
-Hogy vagytok ilyen gyorsak?-kérdezte Jin lihegve-Azt hittük,hogy eltüntetek...Uhhh fagyi.-csillog fel hirtelen a szeme
-Én nem bántam volna ha eltűnnek erre a napra. Többet én nem fogok futni az biztos.-mondja Suga semmilyen hangnemben majd leül egy székre -Hmm..Fagyi. Kérek.-mosolyog mint egy kisgyerek
-Igen,és ti vagytok a legidősebbek a csapatban.-csap a fejére Namjoon -Na gyorsan mindenki kérjen azt amit akar és menjünk.
Mindenki azonnal kért,azaz Suga csak kijelentette,hogy kér. Így nem állt fel,megvárta míg Jin viszi neki azt amit kért. Tipikus Yoongi. Kookie azonnal három gombócot kért. A többiek és én maradtunk kettőnél. Az eladó kissé le volt fagyva. Ismert minket a lány szerintem. Sőt biztosra veszem. Kiértünk a fagyizóból végre. Gyorsan mindenki tolt egy Selca-t, mert ugye a fagyizós kép menő. Én is így tettem.
Már azonnal is ment a netre. Egyből kedvelték az ARMY-k. Imádom őket,de tényleg. Mondjuk a pletykákat meg a saesengek nem igazán kedvelem. Nagyon sok botrányunk volt miattuk. Nem értem,miért bántanak ha szeretnek minket? Mindegy nem is idegesítem magam.
Inkább foglalkozom azzal amim van. A családommal,hisz nem mindennap kapunk szabadnapot,
Nevettünk,mint mindig még most is. Jungkook olyan ügyes volt fagyi evés közben,hogy leette magát. Jól kinevettük őt mint jó barátok. Aztán jött a necces téma. Senkinél sem volt zsepi. Pedig ragadt a gyerek az olvadt finomságtól. Most vagy így marad,vagy kérünk valakitől zsepit.
Eközben hallottunk mögülünk egy puffanást. Mindenki hátrafordult és csak annyit láttunk,hogy egy lány a földön fekszik.
-Megnézzük mi van vele?-kérdezte Jin
-Aha,és ha már ott vagyunk kérjük tőle zsepit.-mondta Kook
-Jungkook!!-üti meg fejét Jin
-Most mi az?-néz rá értetlenül
-Semmi,nézzük meg.-mondta Namjoon
Oda mentünk a lányhoz aki még mindig feküdt. Jin lehajolt hozzá és kelteni kezdte. De a lány nem mozdult.
-Hívjunk orvost?-kérdeztem
-Lehet azt kéne.-mondta Jin
Ebben a pillanatban a lány kinyitotta a szemét és hangosan üvölteni kezdett valami után.
-A peperom!!! Add vissza Sir Midi!!!-ül fel hirtelen és a levegőbe nyúl
Hirtelen elakad a szava mikor ráeszmél,hogy hol is van. Mi is csak néztünk,hogy most mi folyik.
-Jól vagy?-ér a vállához Jin
-Áhh egy koreai!!! Segítség!!-üvölt
-Nyughass már!-szólók rá
-E-elnézést!-hajtja le fejét
-Koreai vagyok igen jól látod,de te nem vagy az,mint ahogy én látom. Amúgy mi történt? Beverted magad valahol?-sorolja a kérdéseket SeokJin
-Az előbb még -néz körbe - Várjunk, hol vagyok?
-Tudod ki vagy?-kérdezi Rapmon fapofával
-Hogy ki? Hát öhm...-teszi állára kezét -Nem tudom!-csettint kezével
-Fasza...-mondom -Akkor most mi legyen?-nézek a fiúkra
-Hívjunk mentőt.-jelenti ki Jin,majd a telefonja után nyúl
-Áhh! Ne várj!-szólal meg hirtelen az ismeretlen lány
-Mi az? Valamid fáj?-néz rá aggódóan Jin
-Nem..én csak -nyel egyet- félek az orvosoktól.
-Nem emlékszel a nevedre,de arra igen,hogy mitől félsz? Ez,hogy lehet?-nézek Namjoonra
-Szerintem csak részleges emlékezet kiesése lehet,amit az agyrázkódása okozott. Régi dolgokra emlékszik, csak a jelenre nem, szerintem legalább is,-simogatja meg tarkóját Rapmonster
-De akkor is kell hívni orvost.-jelenti ki a hercegnő
-Nem! Én!-áll fel- Tök jól vagyok! Köszönöm a segítséget fiúk,de én akkor most haza is mennék.-indul meg,de mivel most verte fejét szédülés miatt majdnem elesett,így gyorsan elkaptam
-Saját magadra nem emlékszel,majd pont arra fogsz,hogy hol laksz nem?-nézek rá-Tök logikus.
-Ohh a kis macsó Kim TaeHyung.-kezd el ú-zni Jungkook
-Fogd be ragacs! Inkább szedd le magadról azt a szart!-nézek rá morcosan
Újból felállítom az idegen lányt,aki kicsit meg szeppent az előbbi dolog miatt de ez van.
-Mi van az arcán?-kérdezi félénken a lány Kookiera mutatva
-Fagyi.-jelenti ki Suga fahangon- Mehetünk már? Aludni akarok!
-Jajj már te és a lustaságod!! Inkább eddz és olyan leszel mint én!!-feszít Jimin
-Kit érdekel a te táblacsoki tested? Nekem legalább hullámzik a hasam!-húzza fel pólóját s neki kezd egyetlen tehetségének
A lány gyorsan szeme elé tette mindkét kezét. Zavarba jött. Ennyitől? Most komolyan?
-Akkor most mi legyen?-tér vissza a témához Jin
-Hát csak nem hagyhatjuk itt.-sóhajt egyet Rapmon - Biztos,hogy ne hívjunk orvost?-kérdezi
-Ne.-veszi el a kezét az arcáról -Kérlek titeket.-néz bociszemmel
Azta, szóval ez a lány,tud szép is lenni? Wáow. Meglepődtem. De mint ahogy látom mind a heten meglepődtünk. Jin most lágyult meg, már látszik rajta.
-Akkor maradj egy éjszakára nálunk.-törte meg a csendet Namjoon
-Hehh? Ez most komoly?-hisztériázik Yoongi
-Igen komoly. Benne vagy?-vált komoly arca Nam
-Hát...öhm...én, nem is tudom.-jött zavarba a lány
-Nem lesz semmi ha azon aggódsz.-mosolyog Jin -Csak egy éjszaka. Aztán elengedünk,de persze csak azután,hogy biztonságba tudunk. Van telefonod?-bólint az idegen -Na akkor szuper. Majd hívunk neked valakit.
-R-rendben! De tényleg nem akarok zavarni.
-Nem fogsz!-mosolyog Jimin
Szépen lassan elindultunk,de a lány még mindig rémült volt. Mondjuk nem is csodálom. Elfelejti,hogy kicsoda,erre hét fiúval megy egy idegen lakásra. Anyám, mi betegek vagyunk!
Hazaértünk kb húsz perc séta után és ahogy végig nézek a fiúkon nem mindenki fenékig tejfel,hogy egy idegen,aki ráadásul lány jön a lakásunkba. J-Hope nem volt vele megelégedve mint ahogy látom,se Suga. Ők ahogy beértek mentek is be a szobájukba. Már csak öten maradtunk.
-Ezeknek mi bajuk van?-terít meg Jin
-Nem tudom, talán menzesz?-kérdezem miközben segítek Hyungnak
-Lehet.-kuncog
-Öhm,nos-szólal meg az idegen- N-nagyon köszönök szépen mindent. Tényleg.-néz ránk
-Ugyan, semmi. Arra tanítottak minket,hogy kell segítsünk. A két jómadárra meg ne is figyelj.-kuncog Jin
A lány csak mosolygott. Elég szép a mosolya. Meg szép szőke haja se semmi. Eléggé beindító ez a lány. Biztos jó ötlet volt ide hívni?
Miután megvacsoráztunk mindenki kivétel én a fiúk közül elment fürödni.
-És mire emlékszel amúgy?-törtem meg a csendet
-Hát, azt hiszem arra,hogy külföldi vagyok és épp túrista életet élek itt.
-Csak hiszed?-nevetek -Egy látszik rajatad, kettő, látszik rajtad.
Erre Ő is csak nevetni kezdett. Hűha tud nevetni is? Meg nagyon édes. Anyám eléggé nagy bajba vagyok.
-Na srácok! Én voltam az utolsó.-jött ki a fürdőből Jin -Mehettek. De csak külön.-nevet majd eltűnik a szobában ahogy a többiek is tették. -Jó éjt!-szól ki majd becsukja az ajtót.
-Ez hülye!-nézek utána
-Fürödni?-kérdezi
-Aha, még nem hallottál róla. Tudod, az az amikor az ember tisztálkodik,hogy ne legyen büdös.-kezdem oktatni
-Tudom mi az!-néz rám gúnyosan -Csak azt szerettem volna kérdezni,hogy mehetek én is?
-Persze,hogy mehetsz!-mosolygok -Várj adok ruhát.-ezzel a lendülettel be rohantam a szobába ruhát keresni
-Aztán védekezzetek!-szólalt meg Jungkook
-Mi? Jajj de nagy a szája a kis szűznek!-s már rohantam is ki ahogy szereztem ruhát
Csak "Héé"-t hallottam miután becsuktam az ajtót. Bolond ez a gyerek. Előbb mondja mint,hogy gondolkozna rajta még egy picit. Aztán meg rosszul érzi magét,hogy megsértettük pici kicsi szívét.
-Na már meg is hoz...-nem tudtam befejezni a mondatot mert az idegen a szoba közepén kezdett el vetkőzni -M-mit csinálsz?-csukom be szememet
-Uramisten!-sikolt egyet
-Shhh, ne sikoltozz! Mért itt öltözöl? -megyek közelebb és óvatosan becsukott szemmel odadobom neki a ruhát -Menj gyorsan a fürdőbe és ott intézd magad!
-R-rendben!-hallom ahogy rohan -Merre van a mosdó?-áll meg hirtelen
-Folyosó végén balra!-még mindig csukva tartom a szemem
Ahogy hallottam becsukódni az ajtót kinyitottam a szemem. Normális ez a lány? Most így őszintén!!Áhh de amit láttam bele vésődött az elmémbe! Nem lesz ez jó, és még meg is kell várnom míg ki jön, mert én még nem fürödtem. Áhh fasza!
Leültem a kanapéra és próbáltam kiverni a fejemből a meztelen idegen lányt. Egy ideig sikerült is,de jobbra pillantottam és ott méltatlankodott egyik fehérneműje. Wáá még ez is!! Nem fogom én ezt kibírni. Már így is szűk a nadrágom.
Már lassan eltelt tizenöt perc,de a lány sehol. Mi az lehúzta magát vagy mi?
Már föl-alá járkáltam a nappaliban,mert még mindig az előbb látott dolgok úszkáltak okos fejemben...Haha okos. Ha az lenne,most nem gondolkoznék azon,hogy mit tennék legszívesebben ezzel a lánnyal.
Végre hallottam az ajtó nyitódást, és már rohantam is be ruhámmal a fürdőbe.
-Már mehe...-nem tudta bejezni,mert elrohantam mellette és becsaptam az ajtót
Nekem kész végem. Muszáj hideg vízben fürödnöm, vagy itt tényleg komoly bajok lesznek. Levetkőztem és már másztam is a zuhanyrózsába. Megnyitottam a hideget és fejemet alá nyomtam.
-Áhh ez hideg!!-üvöltök hangosan
Mit is várhattam most úgy őszintén? Hogy majd a hidegcsapból meleg víz fog jönni?
Szépen lassan elterelődött a gondolatom arról a szép lányról..EGY IDEIG. Megint sikerült rágondolnom, és ahogyan gondoltam úgy engedtem meg a meleg vizet. Hát igen. Az eszem ami perpillanat lent helyezkedik rajtam át vette felettem az irányítást. Egyre jobban keményedtem,mikor hirtelen kinyitódott az ajtó.
-Már emlékszem...-halkult el a hangja -B-bocsánat!!!-már csukta is volna be az ajtót,de én gyorsabb voltam
Kiszaladtam a zuhanyrózsából,majd beráncigáltam és bezártam az ajtót.
Ajtónak nyomva ott volt ijedten. Mit csinálok én? Ohh a francba is, mindegy! Mielőtt megszólalhatott volna megcsókoltam. Próbálta eltolni vizes testemet,de nem ment neki. Erősebb vagyok nála. De hamar feladta és visszacsókolt. Még a szájába is kérés nélkül beengedett.
Nyelveink heves csatát vívtak, és a következő amire ráeszméltem az az volt,hogy valamit érzek péniszemen. Megszakítom csókunkat és lenézek. Rámarkolt a merev részemre. Akkor benne van.
-Akarod ugye?-töri meg a csendet
Én csak bólintok és folytatom amit abba hagytam, de most már kifele mentünk. Egyenesen a nappaliba. Miközben mentünk két lábával derekamra ugrott,így én kihasználva az alkalmat megfogtam formás fenekét. Elértük a kanapét én meg ledobtam rá. Szólni sem kellett már kezdte is a kézimunkát. Elég ügyes ez a lány. Levegőt már akadozva kaptam,mikor hirtelen forróságot éreztem ott alul. Ránéztem és csak annyit láttam,hogy farkam a szájába van. Nem habozott mit ne mondjak. Elkezdett mozogni,amitől én még kevésbé kaptam levegőt. Nagyon jól csinálja,de ha most nem cselekszek hamar vége lesz az éjszakának. Kihúztam férfiasságomat és ledöntöttem az ágyra,így rajta tudtam feküdni. Megfosztottam ruháitól amilyen gyorsan csak tudtam és szájától egészen odáig elhalmoztam csókokkal. Eközben már hallatta hangját. Egyre nagyobbakat kezdett nyögni mikor szeméremdombjára adtam puszit. De akkor volt az igazi gyönyör mikor egyik ujjamat majd a másikat belé dugtam és hatalmasat nyögött. Csoda,hogy a fiúk nem jöttek ki erre. Mondjuk most nem is érdekelne. Adtam még puszit,majd felkeltem róla és tárcámat kerestem ami az asztalon volt. Kihúztam belőle egy óvszert és már is kibontottam.
-Várj,...majd én.-ad egy csókot majd rám húzta
Nem haboztam,egyből belé hatoltam . Elakadt a lélegzete egy pillanatra. Amint megszoktunk egymást mozogni kezdtem. Kissé lassan csináltam had bolonduljon még jobban.
-Gyho-gyhorshíts!-nyög ki pár értelmes szót
Én eleget tettem kérésének és középfokozatra váltottam. Egyre hangosabb volt amitől én is beindultam. Most semmi se tudott volna leállítani. Ha a fiúk itt állnának és néznének se. Egyre gyorsabban mozogtam és egyre hangosabbakat morogtam. Végül leggyorsabb fokozatomra váltottam,ahol már az idegen lány sikoltozott szinte. Löktem még párat mikor egyszerre értünk el a gyönyört. Még kicsit mozogtam benne aztán ráfeküdtem. Mind a ketten nagyon lihegtünk.
-N-nosh akkor, mire is...emlékszel?-nézek rá
-Az..egészre.-liheg ő is
-Akkor...mond...mi a neved?-puszilom meg mellkasát
-Kati.-mosolyog majd megcsókol
-Háhh tudtam én!!! Én megmondtam!-hallottuk Kookie hangját mögülünk
Fasza....nem csak hallgatóztak hanem még végig is nézték.
-Nem zavarunk?-kérdezem flegmán
-Ezt inkább én kérdezném tőletek! Nem tudtam aludni miattatok!-emeli fel a hangját Suga
-Jó-jó, nyugi. Már megyünk is!-löki be a fiúkat Jin
-Ahh ezek a hülyék. Bocsi az előbbi...-nézek Katira de ő már aludt
Nem volt más választásom így betakartam magunkat és egymás karjában aludtunk el.
(remélem tetszeni fog^^)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése